Egyesületünk Célja
A szetterek és pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír szetter,
Vörös-fehér Ír szetter) kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése,
érdekeik - , valamint a fajták védelme.
Vörös-fehér Ír szetter) kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése,
érdekeik - , valamint a fajták védelme.
TudásA fajtákkal kapcsolatos ismeretterjesztés, sportversenyek szervezése, szemináriumok, előadások rendezése
|
HagyományVadászati és vadászkynológiai hagyományok ápolása. Munka rendezvények szervezése.
|
KapcsolatKapcsolat tartása és ápolása mind a belföldi-, mind pedig a külföldi szervezetekkel.
|
Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és oktató
rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.
rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.
|
Az egyesület tevékenysége a szetterek és pointer fajta-és klubkiállítások szervezése, rendezése ; a vadászkynológiával kapcsolatos sportrendezvények szervezése, rendezése; munkarendezvények lebonyolítása; kiállítási (felvezetés, kozmetika) -, vadászkynológiai (munka)-, és sportra felkészítés; tanfolyamok, kiképzési szemináriumok mellett kiegészül egyéb, a fenti fajtákkal kapcsolatos rendezvények szervezésével rendezésevel és minden olyan tevékenységgel, amelyek
az egyesület céljait elősegítik. |
|
Elnök
Telefonszám :
0036303066827 0036302214590 |
Novák Péter Frigyes Elnökségi Tag
Gutyán Rita Elnökségi Tag
|
Magyar szetter és pointer klub
ALAPSZABÁLY
| Adatvédelmi szabályzat és Tájékoztató |
Elhatározva a Magyar szetter és pointer klub létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
-I. Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Magyar szetter és pointer klub
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MSPK
3. Az egyesület székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 84/6
4. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
II. Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja
- A szetterek és angol pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír szetter, Vörös-fehér Ír szetter)
kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése, érdekeik védelme. valamint a fajták védelme
- A fajtákkal kapcsolatos ismeretterjesztés, sportversenyek szervezése, szemináriumok, előadások rendezése.
- Vadászati és vadászkynológiai hagyományok ápolása. Munka rendezvények szervezése.
- Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és
oktató rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.
-Kapcsolattartás belföldi és külföldi szervezetekkel
A sikeres bírósági bejegyzés után Egyesület a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) a Magyar Ebtenyésztők Országos Egesületeinek szövetésge (MEOESZ) égiszei alatt kíván működni. A mindenkori alapszabályát, szabályait magára nézve elfogadja, tiszteletben tartja és betartja.
2. Az egyesület tevékenysége:
- A szetterek és pointer fajta-és klubkiállítások szervezése, rendezése
- Vadászkynológiával kapcsolatos sportrendezvények szervezése, rendezése.
Munkarendezvények lebonyolítása.
- Kiállítási (felvezetés, kozmetika), vadászkynológiai (munka), egészségmegőrzés és sportra felkészítés
tanfolyamok, kiképzési szemináriumok és egyéb a fenti fajtákkal kapcsolatos
rendezvények szervezése, rendezése
- Egyéb tevékenységek amik az egyesület céljait elősegítik.
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem veszélyeztetheti az egyesület célját és nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, (például: kiállításon, munkarendezvényen való részt vétel támogatása) valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
IV. Tagdíj
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 10.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január hó 31. napjáig kell egy összegben bankszámlájára történő átutalás útján vagy az egyesület házipénztárába megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január hó 31. napjáig köteles az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján vagy az egyesület házipénztárába teljesíteni.
V. A tagság, tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesület tagja lehet az a belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
Az egyesület tagsági formái:
a, rendes tagság
b, tiszteletbeli tagság
c, pártoló tagság
2.Az egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
A belépési nyilatkozatot az Egyesület titkárához kell benyújtani. A kérelmet a titkár terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a természetes személy tagok személyes aktivitás útján gyakorolják, a jogi személy tagok képviselőik útján gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
- részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
- tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
- bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit,
illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat,
és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
- rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül
fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki a kynológia, vadászkynológiai, ismeretterjesztés, és egyéb az Egyesület által fontosnak tartott területén, az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meg kell hívni. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjat fizetni nem köteles, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.
Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli cím adományozható (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tagot az Egyesület rendezvényeire meg kell hívni. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A pártoló tag tisztségre nem választható, nincs szavazata, tagdíjat fizetni nem köteles, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
VI. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony (rendes, tiszteletbeli, pártoló) megszűnik:
a./ A tag kilépésével: A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával:
- ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti; aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan és/vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
- a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (az elnökség felszólítása után a kitűzött 30 napos póthatáridő elteltével)
Az Elnökség a tagsági viszonyt megszűntető (kizárást kimondó) határozata ellen a tudomásra jutástól számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozat kérdésében másodfokon járhat el.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
1. Az egyesület neve: Magyar szetter és pointer klub
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MSPK
3. Az egyesület székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 84/6
4. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
II. Az egyesület célja, tevékenysége
1. Az egyesület célja
- A szetterek és angol pointer (Angol Pointer, Angol szetter, Gordon szetter, Ír szetter, Vörös-fehér Ír szetter)
kedvelők, tartók, és tenyésztők egyesületbe tömörítése, érdekeik védelme. valamint a fajták védelme
- A fajtákkal kapcsolatos ismeretterjesztés, sportversenyek szervezése, szemináriumok, előadások rendezése.
- Vadászati és vadászkynológiai hagyományok ápolása. Munka rendezvények szervezése.
- Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és
oktató rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.
-Kapcsolattartás belföldi és külföldi szervezetekkel
- Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében ismeretterjesztő, sport és oktató rendezvényeket szervez kynológiai szervezetekkel.
- Kapcsolattartás belföldi és külföldi szervezetekkel.
A sikeres bírósági bejegyzés után Egyesület a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) a Magyar Ebtenyésztők Országos Egesületeinek szövetésge (MEOESZ) égiszei alatt kíván működni. A mindenkori alapszabályát, szabályait magára nézve elfogadja, tiszteletben tartja és betartja.
2. Az egyesület tevékenysége:
- A szetterek és pointer fajta-és klubkiállítások szervezése, rendezése
- Vadászkynológiával kapcsolatos sportrendezvények szervezése, rendezése.
Munkarendezvények lebonyolítása.
- Kiállítási (felvezetés, kozmetika), vadászkynológiai (munka), egészségmegőrzés és sportra felkészítés
tanfolyamok, kiképzési szemináriumok és egyéb a fenti fajtákkal kapcsolatos
rendezvények szervezése, rendezése
- Egyéb tevékenységek amik az egyesület céljait elősegítik.
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem veszélyeztetheti az egyesület célját és nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, (például: kiállításon, munkarendezvényen való részt vétel támogatása) valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
IV. Tagdíj
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 10.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január hó 31. napjáig kell egy összegben bankszámlájára történő átutalás útján vagy az egyesület házipénztárába megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január hó 31. napjáig köteles az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján vagy az egyesület házipénztárába teljesíteni.
V. A tagság, tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesület tagja lehet az a belföldi és külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
Az egyesület tagsági formái:
a, rendes tagság
b, tiszteletbeli tagság
c, pártoló tagság
2.Az egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.
A belépési nyilatkozatot az Egyesület titkárához kell benyújtani. A kérelmet a titkár terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a természetes személy tagok személyes aktivitás útján gyakorolják, a jogi személy tagok képviselőik útján gyakorolják.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
- részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
- tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
- bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
- jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
- igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
- kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit,
illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
- kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat,
és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
- kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
- rendes tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül
fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a személy, aki a kynológia, vadászkynológiai, ismeretterjesztés, és egyéb az Egyesület által fontosnak tartott területén, az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meg kell hívni. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjat fizetni nem köteles, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.
Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli cím adományozható (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tagot az Egyesület rendezvényeire meg kell hívni. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A pártoló tag tisztségre nem választható, nincs szavazata, tagdíjat fizetni nem köteles, egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.
A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, a kézbesítés napjától számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
VI. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony (rendes, tiszteletbeli, pártoló) megszűnik:
a./ A tag kilépésével: A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával:
- ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti; aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan és/vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
- a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt (az elnökség felszólítása után a kitűzött 30 napos póthatáridő elteltével)
Az Elnökség a tagsági viszonyt megszűntető (kizárást kimondó) határozata ellen a tudomásra jutástól számított 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni a Közgyűlés felé. A Közgyűlés a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozat kérdésében másodfokon járhat el.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VII. Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
A Közgyűlés
A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval. A meghívók ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. 50% + 1 fő. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból (elnök, elnökhelyettes, titkár) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Turzó János, ( anyja születési neve: Oláh Erzsébet, lakóhelye: 9200 Mosonymagyaróvár, Terv u. 84/6)
Az elnökség tagjai: Novák Péter Frigyes (lakóhelye: 1222 Budapest, Boros út 16)
Gutyán Rita ( lakóhelye: 2040 Budaörs, Tulipán utca 5.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
VIII. Az egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a)tagdíjak,
b)az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tárgyév I. hónap utolsó napjáig kell befizetni. Évközben belépett tag a belépésétől számított 30 napos határidővel köteles befizetni.
2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználásról pontos nyilvántartást vezet.
Az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések bankszámla feletti rendelkezésre jogosult az elnök, az elnökhelyettes és titkár önálló aláírása alapján teljesíthetők.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
XI. Az egyesület felügyeleti szerve
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
X. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
A Közgyűlés
A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval. A meghívók ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. 50% + 1 fő. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból (elnök, elnökhelyettes, titkár) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Turzó János, ( anyja születési neve: Oláh Erzsébet, lakóhelye: 9200 Mosonymagyaróvár, Terv u. 84/6)
Az elnökség tagjai: Novák Péter Frigyes (lakóhelye: 1222 Budapest, Boros út 16)
Gutyán Rita ( lakóhelye: 2040 Budaörs, Tulipán utca 5.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
VIII. Az egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei:
a)tagdíjak,
b)az Egyesület rendezvényeinek bevételei.
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tárgyév I. hónap utolsó napjáig kell befizetni. Évközben belépett tag a belépésétől számított 30 napos határidővel köteles befizetni.
2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználásról pontos nyilvántartást vezet.
Az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések bankszámla feletti rendelkezésre jogosult az elnök, az elnökhelyettes és titkár önálló aláírása alapján teljesíthetők.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
XI. Az egyesület felügyeleti szerve
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
X. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Copyright © 2018 Viktoria Hadlaczki
Powered by
